Feltűnt már a párhuzam a káromkodás és a sírás között?
Sok felnőtt káromkodik, ha fáradt, ha éhes, ha megijed valamitől, nem érzi jól magát, nem az történik amit ő akar, és még lehetne hosszasan sorolni a szituációkat.
Hasonló helyzetekben a kisgyerekek egyszerűen csak elkezdenek sírni. Igen ám, de egy felnőttnek már ciki lenne sírni. Így hát marad a káromkodás. Ahhoz is a szánkat kell használni, csak kicsit másmilyen hangot kell kiadni. Persze csak azoknak, akik nem tudják feldolgozni a fájdalmat. Sajnos kevés ember tanulta meg, hogy érzelmileg hogyan kell feldolgozni a nehezebb helyzeteket. Kevesen tudnak igazán megbékélni.
Ezért hallani úton-útfélen annyi káromkodást. Ezért van körülöttünk annyi káromkodó bőgőmasina. :((
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése