A feng-shuiban van valami.
Az én érdeklődésemet akkor keltette fel, amikor összehasonlítottam a lakásomat a bágua térképpel, és az ott ábrázolt kilenc részből csak kettő nem passzolt. Pont az a kettő, amivel már rég óta nem voltam megelégedve. Ezek szerint ösztönösen ráéreztem valami hasonló megoldásra. Ettől még a feng-shuihoz kapcsolt hókusz-pókuszokban nem hiszek. De úgy vélem, hogy van ebben a rendszerben valami ősi tapasztalat. Próbálkoztak, megfigyeltek és összegyűjtötték az eredményeket. Kicsit olyan, mint a bűvésztrükk. Mágiának tűnhet, mert nem ismerjük, hogy hogyan is működik.

Sokszor szegte kedvem az emberek tömege, akik azt kántálták, hogy "nem fog sikerülni". Pedig ez csak az elmaradhatatlan kórus, mely megelőz minden nagy tettet, és szükségszerűen körbefog minden nagy embert. Pont attól lettek nagyok, hogy nem hallgattak a környezetükre.

A buzgósággal kapcsolatban sokat tanultam a vízforralóba tett víztől: Ahogy kezd forrósodni úgy kezd egyre hangosabb is lenni. Mikor aztán eljut a forráspont közelébe, elhalkul és átalakul. Csendesen nekilát buzogni.

Az elmélet és a gyakorlat között elvileg nincs semmi különbség.
Gyakorlatilag, mint ég és föld a kettő.

Sokszor az a bajom a lelki fájdalommal, hogy meg kell élni ahhoz, hogy véglég megszabadulhassak tőle.