2012. április 19., csütörtök

Végre kimért házi tejet iszom.
Jobb a minősége, mint a bolti tejeknek és olcsóbb is. Vásárláskor nem kell a dátumot se néznem, mert biztosan friss. És még környezetbarátabb is: nem szállították több száz kilométereket a termelőtől a tejüzemig, majd az üzemtől a boltig; és mivel az általam vitt flakonba töltik, így a csomagolása sem végzi a kukában. Remélem egyre többen leszünk, akik ilyen tejet isznak.
Persze nem olyan egyszerű ez. Le kell hozzá győzni a lustaságot. Nem árulják napi 24 órában hanem nálunk most még csak heti háromszor 7-től 15 óráig. Előre kell gondolkodni a vásárlással. Úgy mint valamikor régen, mondjuk a dédszüleim idején. Ők mindig biozöldséget és biogyümölcsöt ettek. És az ő idejükben még a kukás kocsinak sem kellett járnia heti háromszor, hogy elhordja a rengeteg összegyűlt szemetet.

2012. április 11., szerda

Zöldségevés közben eszembe szokott jutni, hogy ennek a kultúrnövénynek az őse valamikor vadon nőtt. De hova tűnt mára ez az ős? Miért nem találni a szabadban a vadalmához hasonlóan vadsalátát, vagy vadrépát, esetleg vaddinnyét?

2012. április 5., csütörtök

Igyekszem tartani magamat ahhoz az elvhez, hogy nem az a fontos, hogy ki mondja, hanem az, hogy mit mond. Ez sokszor segített már, hogy kicsit közelebb jussak az abszolút igazsághoz. De nem minden esetben tudom tartani magamat ehhez az elvhez, és pont az igazságkeresés miatt van ez így.
Ezeknek a kivételes eseteknek a nagy része a politikai felszólalások területéről kerülnek ki. Néhány ember esetében még ha esetleg jót és igazat mond is, én akkor sem azon kezdek el gondolkodni hogy, mit is mondott. Először inkább próbálom kitalálni, hogy ezt most miért is mondta. Vajon jó, vagy rossz motivációtól vezérelve mondta, amit mondott? Mi lehet a valódi célja?
Jézus történeteiben láttam, hogy sokszor nem arra válaszolt, amit az emberek kérdeztek tőle, hanem látszólag teljesen másról kezdett el beszélni. Ő tudta, hogy a kérdezőnek mi volt a motivációja, és inkább arra reagált. És ez egy fontos nézőpont. A motiváció.
Talán úgy lehetne kiegészíteni a fenti elvet, hogy nem az a fontos, hogy ki mondja, hanem az, hogy mit mond; de még fontosabb, hogy milyen motivációval mondja.